11
Jan
A környéket benépesítő potawatomi indiánok a város mai területén fekvő mocsaras területeket saját nyelvükön „Checagou”-nak (fokhagyma, vad hagyma) nevezték, az ide érkező európai telepesek ezt a szót használták az itt futó folyóra is.
10
Jan
A Föld eddigi legalacsonyabb hőmérsékletét az Antarktiszon, az Argus- és a Fuji-csúcs közötti hátság fagyzugos mélyedéseiben mérték: mínusz 93,2 Celsius-fokot. Ezt a rekordhőmérsékletet 2010. augusztus 10-én mérték műholdas adatokkal a NASA kutatói. Korábban a kelet-antarktiszi Vosztok kutatóállomás tartotta a rekordot mínusz 89,2 Celsius-fokkal, amit 1983. július 21-én rögzítettek.
09
Jan
1947. február 19-én Kőszegen 151 centiméter vastag hótakarót mértek a szakemberek, ez év februárjában a Dunántúlon a hótakarós napok száma elérte a 28 napot, (márciusban is 15 hótakarós napot észleltek). A legutolsó, az egész országot megbénító intenzív havazás több mint 30 éve érte az országot. 1987. január 10-én szombaton az esti órákban országszerte intenzív havazás vette kezdetét. Viharos, 70-80 km/órás sebességű szél hordta a kavargó havat. Már másnap reggelre hatalmas hótorlaszok zártak el a külvilágtól több települést, és sokan a járhatatlan jégsivataggá változott utakon rekedtek. A három napig szakadatlanul zuhogó hó vastag lepelként borult az országra, a mínusz 17 Celsius-fokos hidegben. A hóvihar elülte után, 1987. január 16-án a középhegységekben 50–77 cm, a síkvidéken pedig 20–50 cm volt a hótakaró átlagos vastagsága.
08
Jan
Egyes felmérések szerint, egy órányi intenzív hóember építés jótékonyabb hatással van az emberi szervezetre, mintha egy órán keresztül táncolna. Megközelítőleg 238 kalóriát éget el az, aki a nulla fok körüli hidegben szorgalmasan gyúrja a havat.
07
Jan
A Guiness Rekordok könyve szerint a világ máig legnagyobb hópelyhét az USA-ban, Montana államban találták 1887. január 28-án. Ez a rekord méretű hópehely 38 cm széles és 20 cm vastag volt.
04
Jan
Feltételezhetjük, hogy a honfoglaló magyaroknál az évkezdés őszre vagy tavaszra eshetett, a nyári legelőkre vonulás és az őszi, téli legelőkre, szállásra való visszavonulás miatt. Az antik görögöknél és az ősi Babilóniában ugyan 12 hónap volt, de az év a hold váltakozása folytán vagy június, vagy július végén kezdődött. A legősibb római naptárnak csak 10 hónapja volt: az év márciussal kezdődött és decemberrel végződött. A római köztársaságkori év 12 holdhónapból állt, összesen 355 napból. Ez az év is még márciussal kezdődött, de hónapjaihoz hozzácsapták a januárt és a februárt is. Később azonban, i. e. 153-ban a konzulnak az addig bizonytalan hivatalba lépési napja január 1-jére esett, és ettől kezdve ez lett az esztendő első napja. Az újév rögzítésénél bizonyára közrejátszott az a körülmény is, hogy Janus isten, akiről a januárt elnevezték, a kezdet és a vég ura volt.
03
Jan
Egészen pontosan január 2-án. A statisztikák szerint ugyanis világszerte ezen a napon fogan a legtöbb baba, akik így szeptemberben látják meg a napvilágot. Sőt, valahogy azt is sikerült kideríteni, hogy a fogantatás konkrét időpontja leggyakrabban fél 11.
Állatok (391) Hihetetlen (261)
Univerzum (104) Magyarok (53)
Földünk (404) Babonák (95)
Törvény (88) Tudomány (226)
Viccek (38) Elgondolkodtató (260)
Élővilág (99) Emberek (506)
Karácsony (63) ujcimke (0)
Történelem (103)
Az oldal üzemeltetője a Livil Media Zrt. A tartalmak újraközlése csak a Livil Media Zrt. engedélyével történhet.
Értékesítés: sales@livilmedia.com